A Magyar Tudományos Akadémia székházában, a QTech Budapest konferencián gyűltek össze nemrég a kvantumtechnológia szakértői. A BME Fizikai Intézetének oktatói által a HUN-REN Wigner Kutatóintézettel közösen szervezett konferencia időzítése egybeesett az akadémia alapításának 200., valamint a kvantummechanika születésének 100. évfordulójával.
Az eseményen több mint 300 kutató vett részt a világ minden tájáról. Négy párhuzamos workshop zajlott, míg a délelőtti plenáris előadások átfogó képet nyújtottak egy-egy kiemelt kutatási területről, például a spinalapú vagy a szupravezető kvantumbitekről. Ezeken az előadásokon a hallgatóság betekintést kapott a kvantumtechnológia elmúlt évekbeli, robbanásszerű fejlődésébe, amelyet nemcsak az állami kutatási programok, hanem a magánbefektetések növekedése is előmozdított.
A konferencián többféle kvantumszámítógép-architektúra lehetséges megvalósítását is bemutatták. A szupravezető áramkörökön alapuló gépek néhány száz kvantumbit segítségével már ma is képesek egyszerűbb szimulációk futtatására, a jövőben azonban felváthatják őket a spinkvantumbitek, amelyek a szilíciumtechnológiára építve kínálnak ígéretesen skálázó megoldást.
Ezeken kívül olyan új platformok is képviseltették magukat, mint a szilícium atomrácsában lévő hibákhoz kötődő, optikailag vezérelhető kvantumbitek vagy a topologikus szupravezető rendszerek. Ez utóbbi platform, bár jelenleg el van maradva a többitől – még egy kvantumbitet sem sikerült itt demonstrálni –, nagy potenciált hordoz: a topologikus kvantumbitek várhatóan jóval ellenállóbbak lesznek a vetélytársaiknál az információvesztéssel szemben.
Külön workshopja volt a kvantumalgoritmusok elméleti kutatásának is.
A rendezvény sikerét mutatja, hogy a világ vezető kvantumos hardvercégei is képviseltették magukat és rendkívül pozitív benyomásokkal távoztak – mondta a konferencia után Csonka Szabolcs főszervező, a TTK Fizika Tanszékének vezetője. Ezek a vállalatok az egyelőre prototípusszinten létező kvantumszámítógépekhez szállítanak alkatrészeket, a mérőműszerektől az elektronikai egységeken át a hűtőberendezésekig, jellemzően kutatóintézeteknek, egyetemeknek. „A kutatás egyelőre nagyon diverz platformokon zajlik, nincs még domináns technológia, és szerintem beletelik még 10-15 évbe, mire lesz” – magyarázta a tanszékvezető.
Csonka Szabolcs hozzátette, az esemény jó alkalmat kínált arra is, hogy előadások és laborlátogatások keretében bemutassák a magyar kvantumtechnológiai kutatások látványos előrehaladását, amelyhez a Nemzeti Kvantuminformatika Laboratórium és számos uniós konzorciumi projekt is hozzájárult. Kérdésünkre úgy fogalmazott, a Műegyetem kimondottan ismert szereplő ebben a szcénában, vezető konzorciumokban vesz részt, és a kedvező fogadtatásra építve a következő években várhatóan újra megrendezi a konferenciát.
A hír forrása: www.bme.hu/hirek/251003/bme-qtech-budapest-konferencia-kvantumtechnológ…